Sátoraljaújhely

Hadd ne másoljuk ide a Wikipédia Sátoraljaújhelyről szóló oldalait, de azért íme néhány információ a messzi múltról:

Az ősemberek által is már lakott környék ad otthont a Zempléni-hegység és Hegyalja legnépesebb városának, a Ronyva-patak partjai és az egykori Vezúv méretű vulkán maradványhegyeinek lankái adnak otthont. A város neve, mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a helynév első elemét, a második a helyhez való viszonyát, viszonyítását szolgálja, a harmadik és a negyedik tag az újratelepülés emlékét őrzi.

Kr. u. 180-ban Marcus Aurelius légiói is jártak e vidéken, amelyet a talált arany-pénzek bizonyítanak. Anonymus említi, hogy a hazatérés korában (800-as évek) is lakott terület volt „Satur eleu” néven. A honfoglalók közül a kazár törzsek kapták meg, majd Árpád vezér Ketelnek adományozta. Kb. 150 évig volt az övé és utódaié.
Állítólag két vár állt itt: az egyik a Sátor-hegyen, a másik a Vár-hegyen. A 12. században épült vár valószínűleg fa vár volt még, amely védelemmel látta el a környék lakosságát. Ebben az időben kezdett kialakulni a szőlő – és bortermelés is, ami majd évszázadokra meghatározza a város gazdaságát.

A királyok és főurak adták-vették a települést, majd 1261-ben V. István király városi rangra emelte. A város legrégibb építészeti emléke a plébániatemplom, mely leégését követően 1770-ben nyerte el mai képét.

A történelmi egyházak mindegyike képviseli magát a városban, de a római katolikus többség mindmáig megvan. A város főterét díszítő templom köré sorakozó koraeklektikus házsor az egykori megyeháza, most városháza, a Kossuth szobor, a Nimfás kút egy igazi felvidéki város hangulatát idézik.

A város legismertebb kulturális emlékhelyei az 1200-as évekből is iratokat őrző Zempléni Levéltár, mely a barokk stílusú városháza falai közt székel, s ahol Kazinczy Ferenc, a nagy nyelvújító is tevékenykedett.
A Trianon előtt virágkorát élő város mára elvesztette ipari üzemeinek nagy részét, és még az egykori borászati központi státusa is megszűnt. A Tokaj-Hegyaljai szőlővidék legészakibb tagjaként a borok elosztásának központja volt, melyre mindmáig emlékeztet a világon egyedülálló bortemplom épülete. Az itt lévő pincék Hegyalja legkiválóbb pincéi, és persze ne feledjük, hogy Szepsi Laczkó Máté itt készítette a világ első aszú borát.

Az I. Világháború éveiben már 25000 lakosú település fejlődését megtörő tragikus trianoni diktátum és a rendszerváltozás átláthatatlan gazdasági érdekeseményeinek következtében a város elveszítette egykori jelentőségét.

Az új városvezetés a turisztikában látta meg a kitörési pontot, mely látomás igaznak bizonyult. Napjainkban a Zemplén Kalandparkról, illetve más turisztikai beruházásokról híres a város, valamint a Zempléni-hegység és a folyókat dédelgető peremvidék aktív turisztikai attrakciói vonzzák ide a legtöbb embert.

A rendkívül gazdag helyi kulturális élet mozgatói közül mindenképp kiemelendő a város központjától 50 méterre lévő Kazinczy Ferenc Múzeum és Széphalmon A Magyar Nyelv Múzeuma. A város turisztikai zászlóshajójának is nevezhetnénk a trianoni csonkítás emlékhelyeként épült Magyar Kálváriát, nemzetünk zarándokhelyét. Ide minden magyar embernek el kell jönnie egyszer, hogy szembesüljön, és megtapasztalja azt a mérhetetlen igazságtalanságot, mely a világon példa nélküli módon hazánkat érte.

A város leghíresebb és legnagyobb tömegeket vonzó rendezvényei a Széphalmon minden júniusban megrendezésre kerül Hal-és Vadétel főző verseny, az augusztusi Nemzetközi Néptánc Fesztivál és Zempléni Művészeti Fesztivál, a Zempléni Szivárvány családi nap, az Ungvári- és a Zsólyomkai Pincenap.