Kazinczy Ferenc emlékcsarnok
1859-ben, Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóját lelkesen megünnepelte az elnyomás éveiben sokáig elnémított Magyar Tudományos Akadémia. A Nemzeti Múzeumban kiállították szobrát, Orlai Petrich Soma nagy táblaképét, október 27-én Eötvös József, Szász Károly, Toldy Ferenc és Tompa Mihály közreműködésével emlékünnepséget tartottak, este pedig a Nemzeti Színház díszelőadással tisztelgett Kazinczy emléke előtt. December 30-án sikerült Széphalmon is megszervezni az ünnepélyt. A megemlékezés – tíz évvel a szabadságharc bukása után – szinte nemzeti tüntetéssé vált, a tömeg elénekelte az önkény által tiltott Himnuszt és Szózatot.
A pesti Kazinczy-ünnepség kapcsán születet az indítvány, hogy széphalmi birtokát, ahol élt és meghalt, meg kellene venni, nemzeti emlékhelyként illenék fenntartani. Néhány hónap alatt 50 ezer forintot gyűjtöttek össze, megvásárolták, s az Akadémia nevére telekkönyvezték az egykori Kazinczy-tulajdont. A kor nagy építésze, Ybl Miklós 1862-ben el is készítette terveit, melyet a neves szakember, Szkalniczky Antal műegyetemi tanár dolgozott az eredeti terveket az adott viszonyokhoz és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekhez igazodva.
1873-ban adták át a kész neoklasszicista stílusú emléképületet, melyfaragott kőből készült és görög templomot utánoz. . Több egykorú portréról néz le ránk Kazinczy. A kiállítás szemléletes áttekintést ad a küzdelmes életpályáról, s több érdekes alkotást mutat be az életműből.
Hétfő kivételével mindennap.
Nyári nyitvatartás: április 1-től, 9-től 17-ig
Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig