A Magyar Nyelv Múzeuma

3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy u. 275.

Kazinczy egykori gyümölcsöskertje helyén új, a XXI. századot képviselő épülettel gyarapodott 2007-ben a Kazinczy Emlékpark , melyet a magyar nyelvnek emeltek. Évente rengetegen látogatnak el egyénileg és csoportokban Magyarország minden részéből Kazinczy széphalmi sírjához és a közelben lévő emlékcsarnokba, érkeznek látogatók az ország határain kívülről is. Széphalom vonzását tovább növelte az  hogy itt valósult meg egy előadóteremmel is rendelkező közgyűjtemény, a magyar nyelv országosan egyedülálló múzeuma. A kiállítások a magyar nyelv több mint ezeréves történetét mutatják be időrendben: nyelvemlékeinket, kódexeinket, nyelvtankönyveinket, szótárainkat, szakfolyóiratainkat, jeles íróink kézírását, a nyelvtudósok arcképeit. Az épület az Ybl-díjas Radványi György építészmérnök terve alapján készült.

A Magyar Nyelv Múzeuma küldetése az, hogy a hely adottságait, a genius loci kisugárzását is hasznosítva a magyar nemzeti műveltség egyik alapértékét, az anyanyelvi kultúrát közvetítse a látogatókhoz. A múzeum olyan tematikus közgyűjtemény, amely a magyarul beszélő közösségek teljes körére kiterjeszteti érdeklődését az ország határain belül és kívül. Szemlélteti, miképp kerültünk és kerülünk kölcsönhatással járó folyamatokba a történelmünk során velünk élő, nyelvi hatásokat is közvetítő más közösségekkel; s hol a helye a magyarnak. Mint minden múzeum, ez is értékeknek a megőrző helye. Gyűjtőkörébe tartoznak az írott, képi és hangzó dokumentumok a nyelvtörténet különböző korszakokból; a magyar nyelven alkotók művei, a nyelvváltozatok jellemzői, a szép magyar beszéd kiváló művelőinek megszólalásai; a magyar nyelvvel foglalkozó alapművek, kézikönyvek, folyóiratok, a magyarországi többnyelvűség dokumentumai.

Az emlékcsarnok Kazinczy-kiállítása és a múzeumnak a magyar nyelv történeti útját bemutató állandó kiállítása mellett a többféle térszerkezet kialakítását lehetővé tévő előadóterem, az ovális kisterem, a szemináriumi helyiség és a kutatóhelyek kínálnak lehetőséget friss, tevékenykedő alkalmi foglalkozásokra, időszaki programokra. Hangversenyek, irodalmi estek, matinék számára van hely, tudományos konferenciákat, kulturális találkozókat szerveznek az intézmény profiljának megfelelő témakörben. Vonzó eseményekre a szabad téren is sor kerül, kellemes séta tehető a parkban a természeti értékek megfigyelésével.

Kiállítások

Az év szavai

Európa több országában hirdetnek pályázatot az év legtöbbet használt, legkülönlegesebb szavainak megszavazására.

2011-ben a külföldi példát követve Magyarországon a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda indította el a nyelvünk megismerése szempontjából jelentős, az anyanyelvi kultúránk fejlesztését segíteni igyekvő törekvést.

Az évente meghirdetett pályázat során a szavazatokat az év szava, az év antiszava, az év ifjúsági szava, valamint az év költői szava kategóriában lehet leadni. A beérkezett kifejezéseket a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és az Anyanyelvápolók Szövetsége által felkért, nyelvészekből álló szakértő bizottság vizsgálja meg.

A hivatalos és ünnepélyes kihirdetés hagyományosan a Múzeumok éjszakáján történik Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában, ahol Balázs Géza és Minya Károly nyelvészek jelentik be az előző év legjellemzőbb szavait.

 

Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv

Arany János születésének 200. és a Toldi megjelenésének 170. évfordulója alkalmából nyílt meg az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv  című audiovizuális kiállítás 2017. október 27-én, A Magyar Nyelv Múzeumában. A költőgéniuszunk tiszteletére rendezett tárlat a múzeum Akadémiai Termében kapott helyet, mely terem a Magyar Tudós Társaságnak (jelenleg Magyar Tudományos Akadémia), a magyar tudománynak és művészetnek állít egyúttal emléket.

Arany János nyelve rendkívüli gazdagságot, hatalmas szókincset, szabatosságot jelent. Kosztolányi Dezső szavait idézve: „Ő maga a magyar nyelv”. A Toldi 170 esztendő múltán is befogadható, időtlen műalkotás.

Ahhoz, hogy megtudjuk, mit jelent, és tudunk-e aranyul beszélni XXI. században, a kiállítás négy kérdést tesz fel:

– Melyik a helyes irány?
– Lehet-e fegyver a szó?
– Hányféleképpen tudunk beszélni?
– Mivel vagy felvértezve?

A helyes és tudatos nyelvhasználatra, nyelvünk gazdagságára hívják fel a figyelmet Arany János kiemelkedő alkotását értelmezve a felvetések.

A kiállításon központi helyet foglal el a Kisfaludy Társaság pályázatának győztes alkotásainak kötete – amely egyben a Toldi első kiadása – 1847-ből. Toldi Miklós életének főbb állomásaihoz köthető, szimbolikus jelentésekkel bíró néprajzi tárgyak jelennek meg a térben, melyek az életútjához, lelki fejlődésének fordulópontjaihoz illesztett kérdésekkel együtt, az egész a műalkotáson átívelve keresik a válaszokat. A petrencés rúd, a malomkő, a bika, a páncél mind annak az útnak az állomásait jelképezik, melynek végén a hős elérhette azt, hogy erejét a nemzeti közösség szolgálatába állíthatta. Mindezt a Toldiból vett idézetek gazdagítják, szemléltetve Arany János páratlan nyelvi gazdagságát.

A Toldi keletkezéstörténetének, Arany János költői nyelvének, a jelenkori nyelvhasználat és a nyelvjárások rejtelmeibe kalauzolják a látogatót az ovális Akadémiai Terem hatalmas falfelületén megjelenő rövidfilmek. Meghallgathatjuk, hogyan vélekednek a kortárs magyar irodalom és művészet képviselői a költőről és művéről. A vetítő képkockáin feltűnik többek között Szakonyi Károly, Jankovics Marcell, Lackfi János, Scherer Péter. A kiállításon elhelyezett multimédiás eszközökön hangulatjelekkel is elérhetjük Arany költői képeit, olvashatunk a Toldi keletkezéstörténetéről, feldolgozásairól, néprajzi filmeket tekinthetünk meg. A bicentenárium évében megjelent Arany-szótár három kötetét is kezükbe vehetik a múzeumba érkezők. A 22.423 szótári szót tartalmazó kiadvány Arany költői műveinek szóanyagát dolgozza fel.

A magyar nyelv sokszínű eszköztárát bemutatva és örökségünket ébren tartva ismerheti meg a látogató Arany János és a Toldi kivételes nyelvét, fedezheti fel saját nyelvhasználatának jellegzetességeit az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv című kiállításban.

 

Beszélő helynevek

A tulajdonnevekről azt tanuljuk, hogy azok önálló jelentéssel nem bíró elemei nyelvünknek, s fő szerepük az egyénítés, a megkülönböztetés.

Mivel azonban többségükben köznévből fejlődtek, jelentéstartalmuk összefügg a megfelelő köznév jelentésével. Igen jól megfigyelhetjük ezt helyneveink esetében. Anyanyelvünk gazdagságát és játékosságát kihasználva az itt bemutatott 9 mondatba 48 hazai település nevét építettük be, sajátos módon szólaltatjuk meg tehát néhány városunk, községünk nevét.

 

Íráspont

A Magyar Nyelv Múzeum küldetésének tartja, hogy őrizze, ápolja és továbbvigye a nyelvi-kulturális hagyományokat; ezek között a kézzel írást. Fontos, hogy ebben a jelenkori multimédiás, gyakorta virtuális világban visszavezessük a fiatalokat a hagyományos nyelvi formákhoz és eszközökhöz, a tudatos nyelvhasználathoz.

Közismert a kézzel írás sokféle előnye: összetettebb gondolkodásra készteti az agyat, segíti a személyiségfejlődést, az egyéni képességek kibontakoztatását, a kreativitást, támogatja a tanulást, az olvasás hatékony elsajátításának elengedhetetlen eszköze, speciális agyterületeket mozgat, olyanokat, amelyeket a gépírás nem. Kultúránk, személyiségünk megőrzéséhez meggyőződésünk szerint a kézzel írás megmaradása és gyakorlása elengedhetetlen.

Íráspontunk képeket villant fel a tollforgatás sok évezredes történetéből, miközben lehetőséget kínál arra, hogy látogatóink kipróbálják a különféle írástechnikákat. Installációnk az íróasztallal, az alkotást segítő tárgyakkal azt a környezetet idézi meg, amelyben az írás szertartássá válhat.

Ezzel ösztönözzük a fiatalokat arra, hogy írjanak kézzel, és részesüljenek maguk is, és részesítsenek másokat is – (nyelvi) örömben!

Az installációhoz ÚJ SZOLGÁLTATÁS kapcsolódik: a látogatók bélyeggel ellátott képeslapokat vásárolhatnak, melyeket maguk írhatnak meg, majd láthatnak el „Széphalom” feliratú pecséttel. Az elkészült lapokat a múzeum postaládájába dobva feladhatják a címzettnek. Készítsen Ön is emléket arról, hogy a széphalmi Kazinczy-birtokon járt és teljesítette Petőfi intelmét: „… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni…”

 

Irodalmi herbárium

Egy kertben vagyunk. A „hasonlíthatlan szépségű Sátor-hegyek” ölelésében, ahol a Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertje helyén álló Magyar Nyelv Múzeuma füves udvara egybeolvad a szelíd emelkedésű dombon, a szép halmon elterülő parkkal.

Élő kiállításunkban azt mutatjuk be, hogy a szépirodalom miként ragadta meg az ember és a természet különlegesen összetett kapcsolatát. Az ember teremtése óta a keze alá szelídíti a világot – a megmaradás, az egészség és a szépség jegyében.

Minden él: a fák, a kövek, a patakok és a folyók, s a teremtett világ folyamatos lüktetése számvetésre készteti a szemlélődőt. Öntudatra eszmélteti, kötelességre inti, harmóniájával gondoskodó cselekvésre buzdítja. Arra, hogy jó gazdaként ápolja a reá bízott környezetet, megművelje s termővé tegye a földet; és ha így történik, akkor minden kertben az elvesztett éden visszfénye ragyog fel.

A természet hívó szavát a legjobban, legtisztábban talán az élet minden apró rezdülésére figyelő művészek értik meg. A testet tápláló zöldségek-gyümölcsök, a szemet gyönyörködtető és a szépség erejét hirdető virágok, a lelket megszólító fák hol magasztos-komoly, hol játékos-derűs gondolatokra ihlették s ihletik anyanyelvünk mestereit.

Széphalmi herbáriumunkban e gondolatokból válogatunk. Barangolást kínálunk látogatóinknak, bepillantást adunk a növények és a magyar irodalom csodálatosan gazdag világába; ám mi csupán közvetítők vagyunk, mert az élet varázsáról mindennél szebben beszél a két leghitelesebb tanú: a természet és a költészet.

Kiállításunk a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2005-ben bemutatott, Kis magyar irodalmi herbárium (kurátorok: Szilágyi Judit és Vajda Ágnes) újragondolt, Széphalomra „szabott” változata. Rendezői: Nyiri Péter és Nagy Zoltán.

 

Nyelvlesen – Kalandozások a nyelv körül

2014. március 27-én nyílt a múzeum földszinti kiállítótermében az az állandó kiállítás, melynek címe Nyelvlesen. Kalandozások a nyelv körül.

A bemutató különlegessége, hogy nem statikus ismeretátadásra, bemutatásra épül, inkább múzeumpedagógiai tapasztalatokon alapuló szerepjáték, melynek során a látogatók az érdekes, szórakoztató információk mellett egyben reflektáltabbá válhatnak saját és környezetük nyelvhasználatára is.  A „kalandjáték” során a vendégek jobban bele tudják élni magukat a tárlat miliőjébe, ezért könnyebben rögzül az átadni kívánt információ. Erre a fajta forgatókönyvre kevés példa van nemcsak Magyarországon, de Európában is, így a széphalmi intézmény nemcsak iránykövető lesz, hanem úttörője is e stílusváltásnak.

A keretül szolgáló szerepjátékban a látogató három különböző személy alakját öltheti fel, mintegy „varázsszemüvegen át” látja a különböző tartalmakat, a pályákat feladatok megoldásával járja be. Az ismeretszerzés a felületek között való fizikai mozgással, a látványos, multimédiás pontok megtekintésével kapcsolódik össze a nyelvek keletkezésének, elsajátításának, használatának, rögzítésének, a szóbeli és írásbeli kommunikáció sajátosságainak kimeríthetetlen témái között.

A szerepjáték alapja egy valós esemény, egy tűzvész Kazinczy korából (1819), melyben iratok tűntek el. A látogatók ifjabb Wesselényi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Kazinczy Eugénia alakját ölthetik fel, és a választott korszak hangulatához hű, igazi rejtvényeket fejthetnek meg. Nem érintőképernyős, számítógépes, hanem “valódi” játékok vonzzák majd a látogatót (sakk, mérleg, titkosírás, körző).

A kiállítás célja, hogy az iskolai oktatásban egyre kisebb népszerűségnek örvendő és sokszor a pedagógusok által az irodalom javára háttérbe szorított magyar nyelvi oktatást vonzóbbá tegye, közérthető módon mutassa be a nyelvészet hagyományos területeit és aktuális problémáit.

A tárlat kiemelt célja az is, hogy a megtapasztalt élményeken keresztül megerősítse, hitelesebbé, valóságosabbá tegye a kötődést az anyanyelvhez, segítse a nyelvben érzékelt változásokhoz való érzelmi viszony tudatosítását, gyakorlati példákon mutassa be a magyar nyelv rugalmasságát, alkalmazkodókészségét.

Telefon:
+36 47 521 236
E-mail:
info@nyelvmuzeum.hu
Közösségi elérhetőség:

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 275, 3988 Magyarország

View larger map
Napi nyitva tartás:

Hétfő kivételével mindennap.
Nyári nyitvatartás: április 1-től, 9-től 17-ig
Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig

Kapcsolódó tartalmak

Adatvédelmi beállítások
Amikor meglátogatja weboldalunkat, a böngészőjén keresztül információkat tárolhat bizonyos szolgáltatásoktól, általában cookie-k formájában. Itt módosíthatja adatvédelmi beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyos típusú sütik blokkolása hatással lehet a weboldalunk és az általunk kínált szolgáltatások élményére.
X