Scroll Top

Szájtátó kaptató

avagy megmásszuk a Kis-Milicet

Aki a sík terep örömeire gerjed, sürgősen hagyja abba e sorok olvasását és e képek nézegetését… na jó, ha már itt vagy, legalább nézd végig, hová küldenélek, ha mégis egy fárasztó, de gyönyörű túrára vágynál.

A most képesített túra egy igazi vádligörcsöltető séta azoknak, akik nem szeretnek megállni. Én inkább ahhoz a táborhoz tartozom, aki nem siet, hanem inkább időben indul, hogy legyen sok-sok perce a pihenésre, fotózásra és nézelődésre.

A több, mint 700 m-es szintkülönbség legaljáról indulunk, Pusztafalu központjától nem messze a templomtól ahol elkezdődik a kék négyzettel jelölt út. (Figyelem! A falu felső végéből is indul kék négyzetes túraút, de azon éppen fordítva indulnánk el, mint ahogy jelen esetben tesszük.)

Eleinte a faluszéli erdei utak megszokott, kissé komor alagútján haladunk, de hamarosan cserjék, apró rétek (Csonka-rét, és Kerek-rét) szegélyezik az ösvényt, így itt-ott már láthatjuk a határsáv mentén sorakozó kőtengereket és sziklafalakat.

Szinte percenként jelleghatáron haladunk át, és gyökeresen megváltozik a növényzet. Hamar elérjük az É-K-i lejtőkre jellemző bükköst, melyben lassú emelkedéssel, aljnövényzet nélküli, széles úton kaptatunk felfelé mindaddig, míg el nem érjük a Senyánszki-rétet.

A szebb időket is látott menedékkunyhó és az erdei bútorok maradványa fölött a kék jelzés keresztezi utunkat, melyen jobbra fordulva a Magas-hegy keleti oldalán, szinte vízszintesen haladunk tovább. Balra a meredek, kövecses hegyoldal öreg tölgyeinek bonsai-erdeje, jobbra pedig a már említett sziklafalak, és Pusztafalu madártávlati képe tárul szemünk elé. Rendkívül kellemes, egyben látványos itt a séta, főleg a délelőtti, reggeli órákban, amikor a nap is beragyogja az ösvényt.

Aztán megszűnik a kilátás, és a Bükkös-hegy takarásában elérjük az Alsó Csata-rétet. A használaton kívüli, enyészetnek indult menedékház tövében információs tábla, ill. jó állapotú erdei bútorok fogadnak, ahol érdemes szusszanni egyet. Már csak azért is, mert innen már nagy szükség lesz a lábizmokra – főleg, ha balra kiruccanunk a Kakas-bérc szép kilátású szikláira.

Szerencsére sok-sok gyökér kandikál ki a földből, így könnyű megvetni a lábunkat. Több, mint egy km-en keresztül kell meredeken felfelé haladnunk, így jóleshet egy kis pihenés a Felső Csata-rét előtti dombocska furcsa formájú kövein.

Az igazi kaptató még csak most jön, de megéri leküzdeni, hiszen elérjük túránk szó szerint és képletesen egyaránt érthető csúcspontját, a Károlyi kilátót. Persze az utolsó méterek megtétele előtt is jólesik egy kis pihenés a szokatlanul vastag törzsű kőrisek tövében.

És láss csodát, máris felértünk a Kis-Milicen 880m tengerszint feletti magasságban épült, csaknem 17m magas kilátóhoz, mely 2015-től csábítja ide a túrázókat. Bár a kilátónál is magasabb öreg kőris kitakarja a panoráma egy részét, a kilátás így is lenyűgöző. Felvidéket és a Zempléni-hegység vonulatait tátott szájjal nézi az ember, és arra gondol, hogy nem akar innen elmenni soha.

Muszáj erőszakot venni magunkon, és otthagyni a látványt, ugyanis vissza kell jutnunk Pusztafalura. Több lehetőség is van a visszaútra. Mehetünk arra, amerre jöttünk, majd akár Füzér felé kerülve a kék jelzésen, vagy a gerincen tovább haladva felmehetünk a Nagy-Milicre, ahonnan szintén a kéken és a kék plusszon Füzérre, majd Pusztafalura ér az út. Túl gyorsan telt az idő, így mi a leggyorsabb megoldást választottuk.

Átszökve egy kicsit a trianoni határon a zölddel még itt-ott jelölt határsáv ösvényen indultunk vissza. A rövid, de extrém meredek szakasz után a már említett kőtengeres Orita-tető gerincén halad az út, mely minden túrázó álma. A lankás ereszkedők, sziklás nyílt terű dombocskák, a szép kilátás egy kissé mesebelivé teszi a túrát. Egy rövid szakaszon az Izra tó is előtűnik a fák mögül.

Hogy kíméljük a lábunkat, a piros háromszöggel jelölt körtúrán letérünk a zöldről, ugyanis az utolsó szakasz extrém meredek lejtő lett volna. A piroson pedig lankás lejtőn lehet leereszkedni Pusztafaluba. Az erdőből kilépve látszik igazán, milyen gyönyörű helyen épült ez a kis falucska. Egy utolsó visszatekintéssel búcsúzunk a sziklás gerinctől, melyen végigjöttünk.

Kérünk minden idetévedő túratársunkat, hogy ossza meg ezt a túránkat is, hogy minél többen ki tudjanak szakadni az egyhangú. városi mindennapokból!

Köszönjük!

Related Posts

Adatvédelmi beállítások
Amikor meglátogatja weboldalunkat, a böngészőjén keresztül információkat tárolhat bizonyos szolgáltatásoktól, általában cookie-k formájában. Itt módosíthatja adatvédelmi beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyos típusú sütik blokkolása hatással lehet a weboldalunk és az általunk kínált szolgáltatások élményére.