Kazinczy Ferenc (1759 - 1831)

Kazinczy Ferenc volt és lesz a legrangosabb alkotója Újhelynek: Író, a magyar nyelv és az irodalmi ízlés nagy hatású újítója. Nyolc éves korától került a család alsóregmeci udvarházába. Sárospataki középiskolai tanulmányai után jogi tanulmányokat végzett, sokat olvasott, fordított, írogatott. A szentimentalizmus, a művészi szépkultusza, a tolerancia, a polgárieszme, a nemzeti gondolat formálta világképét. Irodalmi tekintélye, fordításai és szerkesztői tevékenysége nyomán gyorsan nőtt. Kazinczy az általa elnevezett Széphalomból vívta meg penna háborúit a nyelvújításért, az irodalmi ízlés korszerűsítéséért. Itt keletkeztek Tövisek és Virágok címmel híressé lett epigrammái, versei, önéletírásai, útibeszámolói.

A közeli Újhelyben hivatalt, tisztségetvállalt. Azonban nemcsak a megye gyűlésekre járt be. Begyalogolt vagy beszekerezett a régi Cerkó úton, hogy a vármegye napi béreseként rendezze az irattárat. Órákat töltött a levéltári létrán– az újhelyiek szerint Kazinczy–lován -, közben arra is volt ideje, hogy az iratokból előkerülő kincseket - metszeteket, aláírásokat - külön rendszerezze. 1815-től vendégkönyvet vezetett a levéltárba látogató híres emberek beírásával. Ha nagyon belefeledkezett a munkába, napokig haza sem ment, benn aludt a ma is látható kemény íróasztalon, miközben felesége hideg sülttel és tejjel táplálta. 1969-ben Pátzay Pál Kazinczy mellszobrát ezért is állították fel a vármegyeháza udvarán.

A nagy nyelvújító emlékét őrzi Széphalomban nyughelye ésaz egykori Kazinczy kúria kertjében - Ybl Miklós tervei alapján – épített Mauzóleum.