Zemplén Levéltára

A levéltár berendezése maga is műemlék: az országban egyedüliként őrzi a 18 – 19. századi „levelestárak” hangulatát. Zemplén vármegye archívuma az 1754 és 1768 között felépült megyeháza északi szárnyán kapott elhelyezést.

A levéltár logikai rendjét Szirmay Antal főjegyző, híres történetíró alakított ki 1777 – ben, jeles utódai között találjuk Kazinczy Ferenc költőt, nyelvújítót, aki széphalmi otthonát „ magyar szellemi élet telefonközpontjává tette „

Kazinczy Ferenc 1815 – től 1831 – ig, 16 éven át volt a levéltár munkatársa. Órákat töltött a levéltári létrán – az újhelyiek szerint Kazinczy–lován -, közben arra is volt ideje, hogy az iratokból előkerülő kincseket - metszeteket, aláírásokat - külön rendszerezze. 1815-től vendégkönyvet vezetett a levéltárba látogató híres emberek beírásával. Ha nagyon belefeledkezett a munkába, napokig haza sem ment, benn aludt a ma is látható kemény íróasztalon, miközben felesége hideg sülttel és tejjel táplálta.

Napjainkban 14 teremben őrzik az 1950 – ig fennállott, történelmi Zemplén vármegye és a mai Magyarország területén maradt zempléni települések, családok írásos múltját. , 1271 től nagyjából a rendszerváltás korszakáig.

A levéltár legérdekesebb és egyik legtöbbet látogatott része a Szirmay – Kazinczy féle históriai iratok gyűjteménye. Ez utóbbi a német – római császárok, erdélyi fejedelmek, egyházi főméltóságok, arisztokraták, hadvezérek leveleit tartalmazza.

A feudális iratanyag úgyszintén rendkívül gazdag, a megyegyűlések jegyzőkönyvei 1558 – tól megtalálhatók. Megtalálhatók Bocskai, Bethlen, a Rákócziak szabadságmozgalmainak, a reformkor jeles alakjainak, köztük Kossuth Lajosnak a levelei is. Az iratok között olyan érdekes darabok is találhatóak, mint pl. Dobó Istvánnak, az egri várvédelem hősének 1558 – ból való végrendelete, valamint Wesselényi Ferenc nádor közel száz levele.

Helytörténettel foglalkozók, egyetemi és főiskolai oktatók és szakdolgozatukat készítő hallgatók, a történelem és segédtudományainak hazai, országos hírű művelői, néprajzkutatók, irodalmárok mellett külföldi kutatók is szívesen keresik fel az intézményt. A levéltárat Kazinczy így méltatta: „nemcsak a megy, nemcsak a haza, de az egész emberiség kincsi őriztetnek itt”.